Elköltöztem!

Kedves Olvasók!
Ezt a blogot tovább nem frissítem tartalommal, elköltöztem ide, ahol igyekszem újabb érdekes és hasznos cikkeket megjelentetni. Üdv
A Szerkesztő

Érdekes cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Egyik kedvencem

Utolsó írások

Nincs megjeleníthető elem

Utolsó kommentek

hvg.hu Egészség

Nincs megjeleníthető elem

Fitt élet

Nincs megjeleníthető elem

A magas vérnyomás étrendi kezelése

2008.03.15. 18:14 | iptamas | 10 komment

Címkék: cikkek so vernyomas

A szívinfarktus és az agyvérzés elsőrendű rizikófaktora a magas vérnyomás: a betegség megterheli a szívműködést, hatással van az érelmeszesedés kialakulására, továbbá a vese, a hormonális- és az emésztőrendszer működésére.

A magas vérnyomásban szenvedők többségénél - a betegek körülbelül 95 százalékánál - elsődleges (esszenciális vagy primér) hipertóniát diagnosztizálnak, melynek oka nem mindig azonosítható (115-120/75-80 Hgmm esetén normális, 130-139/85-89 Hgmm esetén enyhén magas, 140-159/90-99 Hgmm felett pedig magasvérnyomásról beszélünk). Az elsődeleges hipertónia kialakulásában szerepet játszhat az örökletes hajlam, az elhízás, a stressz, a nagy mennyiségű rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a túlzott konyhasófelvétel (sóérzékenyeknél). Az esszenciális hipertóniában szenvedőknél alattomosan alakul ki a betegség, és csak lassan emelkedik a vérnyomás: először enyhe tünetek jelentkezhetnek, például fejfájás, látászavar, gyengeség, fáradtság; látványos panaszok csak a gyors vérnyomás-emelkedéshez társulnak.

A másodlagos, specifikus hipertónia esetében ismert a kiváltó ok: ez az állapot különböző betegségek kísérő tüneteként léphet fel, például vese- vagy hormonális betegségek, illetve különféle gyógyszerek hatására.

Sóérzékenység, sórezisztencia

A sok konyhasót használó, sóra érzékeny embereknél alakulhat ki a "sóérzékeny" magasvérnyomás: a vérnyomás-emelkedésnek ebben az esetben a hosszabb távon történő nagyobb mennyiségű nátriumfelvétel az oka. Sóérzékenység esetén erősen csökkenteni kell a konyhasó használatát, a sórezisztens személyeknél viszont a sómegvonás és a sószegény étrend sem elegendő a vérnyomás csökkentésére, ezért náluk gyógyszeres kezelésre van szükség.

A magas vérnyomás étrendi kezelése

A napi étrendet úgy kell összeállítani, hogy ezzel megszüntessük a magas vérnyomás kialakulásában szerepet játszó, táplálkozással befolyásolható rizikófaktorokat. Elhízás esetén egészséges, nem túl radikális (heti 0,5-1 kg) fogyókúrára és a konyhasó fogyasztásának csökkentésére kell fokozott figyelmet fordítani. A só helyettesíthető a kereskedelmi forgalomban kapható nátriummentes "sópótló" fűszerkeverékkel. A magas vérnyomás normalizálásában az ásványi anyagok közül szerepet játszik a kálium, a magnézium és a kálcium is. A diéta és a gyógyszeres kezelés együtt csökkenti a vérnyomást.

Az enyhén magas (130-139/85-89 Hgmm) sóérzékeny vérnyomás az esetek többségében a sófogyasztás csökkentésével, túlsúly esetén pedig a sószegény étrendhez társuló fogyókúrával és megfelelő életmóddal is normalizálható, így itt nem kell gyógyszeres kezelést alkalmazni. Az étrend fontos kiegészítője a stresszhelyzetek kerülése és a problémamegoldó képesség fejlesztése.

Az étrend tápanyag-összetétele

Túlsúlyos embereknél az étrend energiaszegény: 9,2 kg-os fogyás esetén a szisztólés érték 6,3, a diasztólés érték pedig 3,1 Hgmm-rel csökkenhet. 7-10 kg-os testsúlycsökkentéssel már kiváltható egy vérnyomáscsökkentő tabletta szedése. Javasolt energiafelvétel: 20-25 kcal/ttkg/nap (pl. 90 kg-os testsúlynál 1800-2250 kalória naponta).

A megfelelő energiafelvételt zsiradékszegény étrenddel érhetjük el: az ajánlott napi zsírsavbevitel 0,8 g/ttkg (90 kg-os testsúlynál kb. 70 g/nap). A vérnyomás csökkentésében kiemelkedő szerepe van az omega-3 zsírsavaknak (linolénsav, EPA, DHA). A linolénsavat legnagyobb mennyiségben a repce-, a szója- és a lenmagolaj tartalmazza, de megtalálható a növényi magvakban is. Az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) legfőbb forrása a tengeri halak olaja és a hazai halak közül a busa. Az omega-3 zsírsavaknak a vesén keresztül történő vízkiválasztásban van szerepük, ami vérnyomáscsökkenést eredményez.

Az étrendből ki kell hagyni az egyszerű cukrok fogyasztását. Összetett szénhidrátokkal, elsősorban keményítőtartalmú élelmiszerekkel fedezhető az energiaszükséglet. A zöldség és főzelékfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru és tészták fogyasztása kerüljön előtérbe.

Az élelmi rostok fogyasztását növelni kell (35-45 g/nap). A kívánt mennyiség teljes kiőrlésű lisztből készült és gabonával dúsított termékekkel (pl. kenyerek, száraztészták, korpás, úgynevezett "magos" zsemlék, kifli), zöldség és főzelékfélékkel, gyümölcsökkel fedezhető.

Sófogyasztás

A felnőttek napi nátriumszükséglete 2000 mg (kb. 5 g, egy teáskanál): az átlagfogyasztás Magyarországon eléri a napi 5-12 g-ot. Magas vérnyomás esetén az optimális fogyasztás nem több mint 2000-3500 mg/nap, ami magában foglalja az élelmiszerek természetes nátriumtartalmát és a felhasznált konyhasó mennyiségét is. Az erős sózási szokások miatt gyakori eset, hogy már serdülő és fiatal felnőtt korra is elsődleges magasvérnyomás alakul ki.

Alacsony nátriumtartalmú élelmiszerek
Burgonya, zöldség-, és főzelékfélék, gyümölcsök, gyümölcslevek, gabonák és egyes gabonakészítmények (ezeknek a kálium és magnéziumtartalma is jelentős, nátriumtartalmuk viszont alacsony). Tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), sószegény kekszek, főtt tészták.

Közepes nátriumtartalmú élelmiszerek
Fehér és vörös húsok, tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), tojás, spenót.

Magas nátriumtartalmú élelmiszerek
Fogyasztásukat kerülni kell az elhízott és a normál testsúlyú hipertóniásoknak is: felvágottak, húskrémek, hús és halkonzervek (pl. szardínia). Füstölt hús, sonka, szalonna, kolbász és szalámi félék, halak, sajtok. Konzervek, szójaszósz, levesporok (zacskós levesek, szószok), leveskocka, ételízesítők, fűszerkeverékek. Vegeta, Delikát, mustár, ketchup, majonéz, zöld olajbogyó, koriander, sós pékáru, sós sütemények, pogácsafélék, sós ropik, pálcikák, sózott földimogyoró, kukoricakenyér, burgonyaszirom, chipsek, savanyú káposzta, kovászos uborka, juhtúró, csokoládé, sütőpor, szódabikarbóna. Gyorsétteremi ételek, élelmiszerek. A tengeri sóban értékes ásványi anyagok találhatók, például jód, magnézium, kálium, stb. Sokan azért használnak tengeri sót, mert a köztudatban elterjedt az a nézet, hogy sokkal kisebb a nátriumtartalma. A tengeri só nátriumtartalma csak 10 százalékkal alacsonyabb az asztali sónál. Szigorú sószegény diéta esetén az asztali só nem váltható ki tengeri sóval.

Az ásványi anyagok (K, Mg, Ca) fogyasztásának növelése

Kálium: kizárólagos diétás kezelés és káliumürítő diuretikus kezelés során fontos a napi 3500 mg/nap fogyasztás. Napjainkban a vizelethajtók többsége "káliumspóroló", szedésük során a kálium nem ürül ki a szervezetből. A kálium egyik tulajdonsága, hogy fokozza a nátriumürítést. Legfőbb forrásai a burgonya, bab, lencse, borsó, spenót, banán, narancs, szilva, mogyoró, mandula, aszalt gyümölcsök, füge, paradicsompüré. Főzés hatására a kálium egy része a főzőlébe kerül, így érdemes azt is felhasználni, mert az étellel kevesebb káliumot veszünk fel, mint amennyit a nyersanyag eredetileg tartalmazott.

Magnézium: a magnézium úgynevezett "antistressz-elektrolit", amely védelmet nyújt a vérnyomás-emelkedéssel szemben (a stressz emeli a vérnyomást, a magnézium viszont védi az idegrendszert a káros hatásoktól, ezért kapta az "antistressz-elektrolit" elnevezést). Napi ajánlott fogyasztás 350-500 mg/nap. Megtalálható az olajos magvakban, száraz hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban.

Kálcium: hiányos kálciumfelvétel esetén nő a hipertónia kialakulásának kockázata. Napi ajánlott fogyasztás 12000 mg/nap. A csontfelépítésben játszott szerepe mellett nélkülözhetetlen elem a normális szívritmus biztosításához is. A fő kálciumforrások a tej, a tejtermékek, a húsok, a száraz hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak és a tojás. Említésre méltó még a paradicsom, a savanyú káposzta, a paraj, a sóska és a zöldpetrezselyem kálciumtartalma is. A tej és a tejtermékekben lévő D-vitamin és a tejcukor segítik a kálcium hasznosulását.

Káros szenvedélyek

Alkoholfogyasztás: az alkoholos italok nagyobb mennyiségben történő mindennapos fogyasztása szintén hipertónia kialakulásához vezethet, ezért ezt lehetőleg kerülni kell. Napi 1 dl jó minőségű vörösbor iható, ha nem áll fenn más kizáró ok, például májbetegség.

Koffein:
naponta két kávé és világosra főzött tea fogyasztása megengedett, de ez alól kivételt képez, ha egyéni érzékenység áll fenn. A kólaféléket és az energiaitalokat ki kell hagyni az étrendből.

Dohányzás:
a rendszeres, nagy mennyiségű nikotinbevitel főszerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában.

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás csökkenti a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát, de a már kialakult hipertónia esetén csak fokozatosan növelhető a napi testedzés ideje és módja. Súlyos hipertóniásoknál a nagy erőfeszítést igénylő gyakorlatok - például a súlyemelés - káros hatású, nem végezhető.

Nógrádi Katalin
dietetikus

Forrás:
www.origo.hu
2008.03.15

A bejegyzés trackback címe:

https://egeszsegestaplalkozas.blog.hu/api/trackback/id/tr20382281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gádor László 2008.05.11. 15:00:16

A nátriumról/káliumról folyamatosan hallható és olvasható állítások - ahogy ezen a webpldalon is, - hamisak, félrevezetőek!
A tények, a valóság a sóról itt olvashatók:
www.vitacell.hu/hirlevelek/Szennai_so.html

etkezesiutalvany 2009.09.15. 15:33:26

kedves Gádor László: önnek vissza kellene mennie az általános iskolába és szövegértelmezésből lenne mit tanulni, tudja az olyan indulatos írások amit Ön is írt - nem sokat érnek, mert az igazság tartalmukat megöli az indulat... A sóval nincs semmi baj, a túlzott sófogyasztással van baj, azzal, hogy minden étel agyon van sózva; ez nem azt jelenti, hogy a só rossz, hanem azt, hogy rosszul fogyasztják. Remélem így már Ön is érti. Az Ön írása egy merő höbörgés, tele kiragadott féligazságokkal.

"A kősó, vagy hétköznapi nevén konyhasó, a legfontosabb nártiumvegyület. Egyformán nélkülözhetetlen az élő szervezetek és az ipar számára."

Igen, és ki állítja ennek az ellenkezőjét? Hol olvasott Ön olyat, hogy a só a hibás? Ki állíthatja, hogy a só felesleges? Ez hazugság lenne... A só fontos, de nem olyan mennyiségben ahogyan az élelmiszeripar beletömi az emberekbe - ha Ön ezt nem ismeri el akkor téved, vagy szándékosan hazudik.

Hamori.Anna 2009.12.14. 22:42:48

Én idős ember vagyok és még emlékszem amikor a sóval gyógyitottak. A só nem megbetegít hanem éltet! Ha évezredeken át nem betegedett meg tőle senki, akkor garantáltan ma sem. A só szükséges mennyisége ma is annyi mint valaha, hiszen a szervezetünk nem változott, csak az emberek lettek mások: egyik oldalon akik rosszat akartak másoknak és ezért kitalálták, elhiresztelték hogy a só ártalmas, a másik oldalon a hiszékeny emberek, akik ahelyett hogy gondolkodnának, esetleg alkalmaznák a tanult kémiát, biokémiát, inkább hisznek az agymosó egészségügyi maffiának.

A só, úgy 50-60 évvel ezelőtt még egészségesnek számitott. Ma meg már nem....
Túl azon, hogy szükségtelen adalékokkal tömik tele (mint pl aluminiummal, ami állítólag azért kell hogy ne csomósodjon, azzal szemben viszont az aluminium lerakódik az agyban és onnan ugyan senki semmi el nem távolítja többé, mérgez,) valamint a só nátriumját legalább felerészben káliumra cserélték ki. (Holott ezt a magyar szabvány tiltja is!)

Ma azt tanitják még az orvosi egyetemeken is hogy egy embernek napi ~3,5g káliumra van szüksége. Ezzel szemben, ha valaki fellapozza pl ezt a könyvet: "Magyar Imre – Petrányi Gyula A belgyógyászat alapvonalai, Egyetemi tankönyv, hetedik, átdolgozott kiadás, Medicina kiadó 1969 (első és második kötet)", akkor a valósággal kerül szembe, amely pedig csupán napi ~0,4g káliumszükséglet!
Szándékosan mérgezik a népet! A kálium ugyanis a szervezetünkben egy nagyon kényes egyensúlyú elektrolit alkotója. Kb ~6g kálium egyszerre bejutva a szervezetbe azonnal halált okozhat! Ha lassan adagolva jut be, pl napi 3,5g mennyiségben, úgy lassan ölő méreg, mely az életet rövidíti le, de aközben számos betegségnek is okozója, köztük pl meddővé teheti a férfiakat.... A Fekete Angyal is káliummal ölte meg a betegeket!

A ma, a boltokban árusitott sók többsége káliummal erősen dúsitott, ami valóban egészségtelen, de ez a só nem azonos azzal amit az emberek régen ettek!
Nem szükséges a sónak egyéb elemeket tartalmaznia a klóron kívül mint a nátriumot. Kálium ugyanis minden élelmiszerben van, ráadásul sokkal bővebben, mint azt a szervezetünk igényli.

Emellett, azt állítják a "jót akarók", hogy elegendő 2-3g NaCl naponta. (Sőt, a "sóbiznisz extrém képviselői" még 0,5-0,2g-ot is elégségesnek hazudnak.) Ezzel pedig ugyancsak óriási károkat okoznak a nekik hivő emberek szervezetében, mert a nátrium megvonása miatt a kényes elektrolyt egyensúly felborul, ami pedig hosszabb távon szív és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, agyi történéseket, belsőszervi elváltozásokat, veseproblémákat fog okozni. A só (a tiszta NaCl) szükséges napi mennyisége 10-18g közötti, tipikusan 16,6g 2l tiszta víz elfogyasztása mellett!

A laboratóriumi vérképelemzés alkalmával feltüntetett nátrium határértékei, úgyszintén hamisak amennyiben szélesebb határokat adnak meg a valóban megfelelő értékeknél: ha bárkinek a laboreredményén a nátrium 140 és 144mmol/l közötti értéktől a legcsekélyebb mértékben eltér, akkor a szervezetében a Na koncentrációja nem megfelelő.
Az optimális érték: 142mmol/l.

Amit a fenti cikk írója állít (és sajnos rajta kívül még nagyon-nagyon sokan: azok is akiet félreinformáltak és persze azok, akik folyamatosan félreinformálnak félrevezetnek, mégpedig szándékosan!), szóval amit a fenti cikk írója állít az minden csak nem a valóság.

Még valami. A szervezetünk képes akár napi ~40g nátrium kiválasztására a legcsekélyebb károsodás nélkül. A veséink káliumeltávolítási sebessége pedig csak 2,2-3,6g! Vagyis, amikor arról van szó hogy a só kiválasztása problémás, akkor az nem a tiszta NaCl-ra vonatkozik, hanem a káliummal dúsitott hamisitott sóra!
A régi egyetemi tankönyvek még tartalamazzák ezeket. A mérlegelés szempontjából a maiakat nem tanácsos figyelembe venni, mert az "egészségügyi maffia" kézben tartja az orvosképzést is: a mai könyvekben az izotóniás oldatot sem a valós értékekkel tüntetik fel.

A magas vérnyomást nem az NaCl okozza, hanem a kálisóval dúsított, hamisított só. A só (nátriumklorid), éltet (!), - mint ahogyan a bevezetőmben kezdtem. A NaCl nem emeli a vérnyomást, hanem normalizálja azt!

Sorra jelennek meg honlapok is, ahol igyekeznek felnyitni az emberek szemét. Íme pl:
egeszseg-hazugsagok.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=268062
tisztaso.narod2.ru/

Kedves etkezesiutalvany! Nekem nem tűnik úgy hogy a fentebb hozzászóló Gádor László indulatosan írt volna, mégkevésbbé úgy hogy "hőbörgött" volna.... Ellenben Ön, tiszteletlenül írt!
Nem tisztem megvédeni senkit, nem is azért írtam ide. De megvallom, felháborítanak az Ön szavai!
Ön feltehetően azt hiszi magáról, hogy tud a sorok közt is olvasni. (Merthogy, Gádor úr kétmondatos hozzászólása ugyebár nem elégséges ahhoz hogy abból bárminemü következtetésre jussunk az értékeit, a képességeit illetően.) Márpedig, ha Ön képes lenne olvasni a sorok között, elgondolkodott volna a fenti (a dietetikus által írt) cikk állításain és "a sorok közt meglátta volna" a hamisat, az ellentmondást. De ha azt nem is, mert mondjuk ahhoz nem eléggé képzett, vagy ne adj' Isten nem eléggé eszes, legalább vette volna a fáradságot hogy utánaolvas, mielőtt Ön (!) höbörgött volna!
Elolvastam a belinkelt írást is, sőt, személyesen ismerem az íróját is és azt kell mondjam, minden szava igaz!
Ön pedig Kedves etkezesiutalvany, az utóbbi személyt összemosta az itt linket ajánló Gádor úrral.
Tisztelt etkezesiutalvany Úr! A NaCl-al valóban nincs semmi gond, egészen addig, amíg az, NaCl és nem tartalmaz hozzáadott káliumot, alumíniumot és egyéb károsító anyagokat. Ahelyett az olyan emberekkel van probléma, akik a hazugságot állítják be valósnak s a rosszat követendőnek! S miután Ön olyan vehemensen védi a valótlant, feltehetően Ön is ez utóbbiak közé tartozik!?

Hámori Anna

kde 2010.03.23. 09:16:49

Köszönöm, hogy Hámori Anna ennyire kimerítő választ írt! Még csak egy kérdésem lenne: honnan tudom, hogy igazi sót veszek? Vajon feltüntetik az alumíniumot, vagy káliumot? Ha lehet megírná azt a sót, amit nyugodtan megvehetek? Nagyon megköszönném.

Hamori.Anna 2010.03.26. 02:27:39

Kedves Kde!

"... csak egy kérdésem lenne: honnan tudom, hogy igazi sót veszek? ..."
Sajnos azt kell mondja, sehonnan. Ugyan, van módja annak hogy megbizonyosodjunk afelől hogy a vásárolt só valóban NaCl-e avagy KCl-t is tartalmaz-e, de az drága kémiai eljárást jelent. Ugyanez vonatkozik minden más, a sóban levő anyagokra, így az alumíniumra is.
A KCl jelenlétét a konyhasóban, egy igen egyszerű módon is ellenőrizni lehet, de a mennyiségét illetően csak következtetni, becsülni lehet: tessék feláldozni 1kg bolti sót, amit fel kell oldani a kb 100l fürdővízben, majd abban megfürödni. (Nem kell aggódni, nem veszélyes...!) Ha a feloldott só, tiszta NaCl, akkor a fürdés után az Ön bőre finom, bársonyos lesz tőle. Ha azomban, viszonylag nagyobb mennyiségű (30-40% vagy több) KCl-t is tartalmaz, akkor az a bőr kipirosodását fogja okozni.
A NaCl és a KCl házilag is különválasztható, egyszerű desztillálással: a lepárlást követően, a só alsó hányada NaCl, míg a KCl felül fog elhelyezkedni. Eltér a szinük, ami alapján könnyedén eltávolítható a káliumtartalmú rész.
Sajnos azomban ez se olcsó megoldás, a felhasznált energia miatt... Egyéb anyagokra vonatkozóan pedig bonyolultabb eszközök szükségesek.

"... megírná azt a sót, amit nyugodtan megvehetek? ..."
A tiszta NaCl, nem tartalmaz idegen anyagokat, pl csomósodásgátlót sem (ezért a levegő páratartalma miatt csomósodik is rendesen). Ilyet csak a patikákban lehet beszerezni. Sajnos azomban, a legtöbb patika elutasít. Szerencsés az, aki olyan patikára lel ahol hozzájuthat.
Budapesten van egy vállalat, aki a patikákat is ellátja tiszta sóval és egyéb kémiai feladatokhoz is árul különböző sókat. Náluk, nagyobb tételben is vehet bárki (pl 25kg) NaCl-t. Sajnos a cég neve nem jut eszembe...

Csak ezeket tudtam válaszolni Önnek.

Annyit még elmondanék itt, hogy a fentebbi hozzászólásban megadott url-ek közül az egeszseg-hazugsagok.lapunk.hu sajnos megszünt (hallomásom szerint tragikus eset miatt). Az ottani, nagyon kimerítő cikkek (nemcsak só-témában) sajnos nemigen lelhetők fel másutt. Azomban, Tejfalussy Andrással készült egy video, amit szeretettel ajánlok mindenki figyelmébe, íme a cím:

docler.hu/video/187866

A káliumról egy kiváló írás található ezen a címen:

biokemia.blogol.hu/

Miklósi István írása pedig továbbra is elérhető itt:

tisztaso.narod2.ru/

Ennyit tudtam segíteni...
Üdvözlettel: Hámori Anna

Hamori.Anna 2010.03.26. 20:03:17

Itt az emlitett cég címe (ahol tiszta NaCl vásárolható):
www.salinen.hu/termekek/gyogyaszati.html

S talán nem bánják az itt olvasgatók, ha még néhány gondolatot hozzátennék a fentiekhez...

Mindenütt azt olvasom, hogy "tengerisót" vegyünk, mert abban minden elem benne van...
Nos, nem árt elgondolkodni egy kicsit.
A Földön a sóbányák kivétel nélkül mind, az egykoron létező őstengerek, óceánok nyomán keletkeztek. Vagyis, a létező sók mind, tengerisó!
Amit viszont ma tengerisó-ként árulnak, az (ha lehet hinni), a tengerből szárítással és/vagy lepárlással készül.
S valóban, benne van minden, azaz, a Földünkön a természetben fellelhető mind a 84 elem.

A sóbányákban is és minden más esetben is a nátriumklorid legalul, a káliumklorid felül helyezkedik el. A sóbányák esetében a NaCl-t és a KCl-t jobbára már a helyszinen elkülönítik. A többi alkatelemet pedig, különböző célokra (pl festékgyártás) vonják ki, s így, végül megmarad a tiszta NaCl.
A "tengerisókból" - a legtöbb esetben - nem vonnak ki semmit. Inkább hozzáadnak, - káliumot...

Attól függően viszont, hogy honnan mely tengerből származik a só, változik az összetétele. A Na és a K aránya a tengerekben átlagosan (és ezt fontos kihangsúlyozni, hogy átlagosan!) 30 az 1-hez. (30x több nátrium- mint káliumion.) Azomban a külömböző helyeken más-más az arány, némely helyütt pl 46 vagy több, másutt meg a harmincnál jóval kevesebb. Nagyon nem mindegy tehát, hogy a vásárolt "tebgerisó" honnan mely helyről származik, mert tartalmazhat akár veszélyes mennyiségben is káliumot. (Sajnos enélkül is előállhat ez a helyzet, mert a "tengerisók" többségét is dúsítják káliummal, csak ez nem köztudott.)
A veszélyes mennyiségről fentebb már volt szó, a lényeg, hogy a só káliumtartalma nem szabad(na) több legyen, mint amennyi az izotóniás oldatban is van, azaz 30 az egyhez.
A vérelektrolit, a 99% víz, 0,9% konyhasó (NaCl), 0,03% kálisó (KCl) arány esetén optimális, ez az ún. "fiziológiás" arány.

Szükséges-e a sónak tartalmaznia az összes elemet?
A válasz határozottan NEM! Éspedig a következők miatt nem:
Az emberi szervezet a szervetlen formában lévő ásványianyagok közül csak kettőt tud jó hatásfokkal hasznosítani, - a nátriumot és a káliumot. Az összes többit, csak és kizárólag szerves formában képes felszívni! A szervetlen anyagok a szervezetünkben semmilyen működésre nem alkalmasak, a kiválasztórendszerünk nem képes azokat kiválasztani, eltávolítani, lerakódnak bennünk úgy rendesen és hosszutávon mérgeznek bennünket.
Egy kicsit még pontosítanék... A szervezetünkön belül, minden ásvány ionos formában van jelen. Ahogyan a növényekben is. Ezért hasznosul kiválóan a növények ásványianyagtartalma. Ez vonatkozik a növényekben található káliumra is.
Elmondható, hogy a növények, a korábbi időkhöz képest manapság legalább egy nagyságrenddel több káliumot tartalmaznak, - köszönhetően a kálisó-műtrágyák elterjedésének és a vele kapcsolatos hamis és félrevezető állításoknak, miszerint a kálisótól sokkal jobban fejlődnek a növények. Ez ugyanis nem igaz, a kálisóval mindenkor együtt adagolt nitrogén az, ami a növények nagyob növekedésére és/vagy hozamára hat.
Egy kicsit eltértem, de akkor már azt is hadd mondjam el, hogy a műtrágyázás az oka a növények tápanyagtartalma csökkenésének is. Ugyanis, a műtrágyák soha nem tartalmazzák az összes, a 84 elemet, legföljebb 10-et, de jellemzően csak hármat, úgymint NPK azaz nitrogént, foszfort és káliumot. Márpedig, ha folyamatosan csak e 3 elemet pótoljuk vissza a talajba, miközben a növények az összes többit is hasznosítanák, akkor előbb-utóbb az emlitett három elemet kivéve, az összes többinek a hiánya áll elő a talajban! Ezért a növényeink nem juthatnak hozzá a tápanyagokhoz, s emiatt nem is tartalamzzák azokat a régebbi idők szerinti mennyiségben.
Ugyanez igaz az állati eredetű táplálékainkra is, amennyiben olyan növényi élelmet kaptak, amely csak NPK által lett "felfújva".

Mindezekről Tejfalussy András honlapján lehet részletesebben olvasni: aquanet.fw.hu/
míg az ásványianyagok és nyomelemek hasznosulásáról a szervezetünkben dr. Országh József jóvoltából informálódhatunk mélyebbrehatóan. A címe: www.eautarcie.com/Vizonellato/3.Esovizhasznositas/D.Klor_es_a_viz.htm

Hamori.Anna 2010.03.26. 23:29:35

Elnézést kérek, véletlenül, dr. Országh Józseftől nem a megfelelő url-t másoltam be. (Jóllehet, amiről ott ír, igencsak érdekfeszítő téma, - betegségeinket illetően...)
Az idevágó cím ez: www.eautarcie.com/Vizonellato/3.Esovizhasznositas/A.Az_esoviz_minosege.htm - azon belül pedig, "Az oldott ásványi sók szerepe az ivóvízben" alcím alatt található a lényeg: "Szervezetünk ásványi só készletét a fogyasztott táplálékból veszi fel. A különböző elemeket, amelyekre szükségünk van, mint a kalciumot, magnéziumot, nátriumot, káliumot, vasat és a nyomelemeket szervezetünk csak nagyméretű szerves molekulákkal körülvéve tudja hasznosítani. Ezek a fémionok mindig csak szerves komplexek alakjában épülhetnek be szervezetünkbe."
(Itt említi a nátriumot is, azomban hozzáteszem hogy dr. Országh József az ivóvízzel összefüggésben írt cikkéről van szó.)
Megtoldom még egy másik címmel is: www.eautarcie.com/Vizonellato/3.Esovizhasznositas/Adalekok/Asvanyi_anyagok.html - aholis Országh József a következőket írja: "Biológiailag az „ásványi anyag” fogalmának nincs jelentése. Ásványi anyagokról csak földtani, vegyi és ásványtani körökben van értelme beszélni. Élő szervezetekben nincsenek szigorú értelemben vett ásványi anyagok. Itt fémes jellegű, pozitív, elektromos töltéssel bíró ionok vannak. Ezek az ionok első közelítésre azonosak a vízben oldott ásványi sók elektrolitikus disszociációja folytán felszabadult ionokkal. Innen származik az a leegyszerűsített, bár téves felfogás, ami a kettőt azonosítja. A kettő között lényeges különbség van, ami a kérdéses iont mindig kísérő molekula halmaz (solvatációs burok, vagy korona) szerkezetéből adódik. Ez a burok „fémjelzi” az iont, mint egy azonosító igazolvány. Beépítéshez az élő szervezet a szerkezettől függően az iont befogadja, vagy a vizelettel eltávolítja. Ezzel szemben néha beépítve, de főleg átmenőben a szervetlen ionok is részt vesznek a legkülönbözőbb élettani folyamatokban. Erre kitűnő példa a konyhasóban lévő szervetlen nátrium és kisebb mennyiségben lévő kálium ionok szerepe a sejtekben kialakuló elektromos potenciál különbségek kialakításában. Ezeket az ionokat szervezetünk szerves „burok” nélkül is hasznosítja. ..."
"... fémionokat konyhasó kivételével az élőlények, normális körülmények között, csak szerves burkolatukkal együtt építik be. Érdemes megjegyezni, hogy a víz, a levegő és a konyhasó kévételével minden, amit egy élő szervezet magához vesz, szerves eredetű. Az élő anyagban (táplálékban) lévő fémes elemek kivétel nélkül ionizáltak és szerves szolvatációs burokban vannak. Ezeket nevezik a vegyészek „chelatált ionoknak” amelyek, az un. koordinációs vegyi kötésekkel keletkeznek. Szervetlen ásványi sókban a fémes ionokhoz csupán szintén szervetlen anionok kötődnek. Oldódás után pedig, csak a vízmolekulák. Az olyan fémes természetű elemek, mint a kalcium, magnézium, vas, mangán vagy a szilícium, stb., élő szervezetbe csak szerves, „chelatált” formában épülnek be..."
(A jelzett címek alatt, - méginkább a teljes weboldalakon, - az idemásoltakon ill. idézeteken túl, egyéb, nagyon fontos információkról is tudomást szerezhet aki elolvassa a cikkeket.)

Hámori Anna

Hamori.Anna 2010.03.27. 00:11:27

Végezetül, - sajnos már a csapból is az folyik hogy mérsékelni kell a sófogyasztást, aminek az eredménye, a betegségek sokasága, az orvos pedig nem sót rendel, hanem gyógyszert!
Sajnálatos, hogy az Egészségügyi Világszervezet is a gyógyszeripar szekerét tolja. A magyarországi "helytartók", mint pl a Magyar Nemzeti Szívalapítvány (?) is, halad a VHO nyomdokaiban. Azaz a só káros hatásairól papol, jóllehet a beteg szív nem a NaCl-tól beteg, hanem attól hogy nem jut hozzá elegendő tiszta nátriumkloridhoz! Ahelyett, jórészt kálisót etetnek a néppel, ami pedig valóban betegsége(ke)t okozó! (Méghogy szívalapítvány..., ugyan, hisz nem a szívbetegek érdekeit képviseli, hanem egészen mást...)
Óriási hadjárat van a só ellen, ami pedig (a vízzel együtt) az életet jelenti. A minap, (nemelőször,) a TV-ben is hosszasan taglalták a só szívbetegséget előidéző, magasvérnyomást okozó tulajdonságát. S mivel, a nép zöme az "agymosó" médiákból (TV-ből, írott sajtóból) merít, még véletlenül se jut a valóságot rejtő információ birtokába, - vékával hordja a pénzt a patikába...

Sokakat félrevezetnek a szemfüles (vagy inkább pofátlan, csaló) kereskedelmi vállalkozások, melyek kihasználják a gyógyszerbiznisz só-dogmáját, - azt állítva, hogy a "tengerisó", amely minden elemet tartalmaz, egyedül csak az jó só. Remélem, sikerült az előbbiekben rávilágítanom, hogy a "himalájasó", a "hunza-só" és a többi hasonlóan jó csengésű drága sókülönlegességek, semmi másra nem alkalmasak, mint arra hogy az emberek pénzét megszerezzék.

Hámori Anna

Hamori.Anna 2010.03.31. 05:02:54

Szeretettel ajánlom e honlapot mindenki figyelmébe:.

egeszseghazugsagso.freewb.hu/

Hámori Anna

safranypeter 2011.01.24. 09:51:39

Nem tudom, hogy mit egyek. Ezek után...
süti beállítások módosítása