Az elmúlt években mind többen foglalkoznak a sav-bázis háztartás és a krónikus betegségek összefüggéseivel. Ha túl sok sav halmozódik fel a szervezetben, akkor is nyomokat hagy, amikor az még tüneteket vagy komolyabb betegséget nem okoz. Sokan úgy vélik: elég, ha néha salaktalanítanak vagy egy kis lúgos gyógyvizet isznak, s időnként lakmuszpapírral megmérik a vizelet vagy a nyál pH-ját. A szakemberek szerint azonban ezek az adatok nem megbízhatók, sőt gyakran félrevezetnek...

Mivel a sav-bázis háztartás zavarának súlyos következményei lehetnek (pl. szívinfarktus, trombózis, gyulladások, kopásos ízületi betegségek, daganat, gombásodás, fertőzések), érdemes időben felmérni, hogyan is áll a szervezet. Az elmúlt évtizedekben több próbálkozás is volt a szöveti pH korrekt mérésére, egyes módszerek bonyolultabbak és kevésbé megbízhatóbbak (lakmuszpapírral történő vizelet- vagy vérvizsgálat), míg mások precízebb és biztonságos eredményt adnak.

Sajnos, a rutin laborvizsgálatok nem tükrözik a sav-bázis háztartást, ráadásul a még panaszt nem okozó, rejtett "túlsavasodás" (acidózis) legtöbbször az orvosok számára is felderítetlen, és így kezeletlen marad. A savak állandó túlsúlya azonban nem marad konzekvenciák nélkül, ezért érdemes résen lenni.

SAVASÍTÓ ÖRÖMÖK

Acidózis leginkább életmódunknak köszönhetően alakul ki szöveteinkben:

Élvezeti szerek (kávé, alkohol, cigaretta...)

Mozgáshiány

Krónikus és túlzott stressz

Egészségtelen és rendszertelen étkezés, túlzott húsfogyasztás

Kevés folyadékbevitel

Gyógyszerek...

Rejtett acidózisban a vér-pH a megfelelő kompenzálóerőknek köszönhetően még a normális tartományban van, ám a "hulladékraktárak" már megteltek a feleslegben felhalmozott savas anyagcseretermékekkel.

Átmeneti acidózis alakulhat ki akut fertőzések, hasmenés, magas láz, gyulladások, nagyobb mennyiségben ürülő húgysav stb. miatt a lúgtartalék gyors elhasználódásakor. Mindaddig, míg ez a helyzet meg nem szűnik, folyamatosan fennáll az újabb megbetegedés veszélye, vagyis egyik fertőzés követi a másikat (az antibiotikumok is savasítanak!).

A krónikus acidózis: nagyon komoly betegségek formájában bukkan felszínre, pl. reumás ízületi gyulladás, köszvény, bőrgyulladások, bélnyálkahártya-gyulladás...

"Savhalál"-nál a végső katasztrófa sokféle arcot ölthet - veseelégtelenség, szívelégtelenség, májelégtelenség, emelkedett vércukor miatti kóma, daganat.

ÁRULKODÓ TÜNETEK

A savtöbblet megmutatkozik az ember arcán, külső jelei akár szemmel is láthatók a gyakorlottak számára.

A bőr szürkés, sárgás, petyhüdt, száraz, korpázó és kisebb-nagyobb pattanások, vörös foltok tarkítják.

A szemfehérje vöröses, mert a túlsavasodás miatti gyulladáskészség tükröződik rajta.

A nyelvet vastag sárgás-fehéres-barnás lepedék fedi, szélei ödémásak, a fogbenyomatot megtartják, esetleg néhol berepedezettek.

Az ajkak elkeskenyednek, világosak lesznek.

A haj és a körmök fénytelenné válnak, töredeznek, elvékonyodnak, a fejbőr korpázik, viszket. A körmökön néhol megvastagodások, másutt gödrök keletkeznek.

A szájszag nagyon kellemetlen lehet, ez a rosszul működő emésztőszervekben lezajló erjedési és rothadási folyamatok következménye.

A has puffadt, a széklet nehezebben vagy naponta többször is ürül - ilyenkor formálatlan, pépes.

A testszag rendkívül kellemetlen lehet a bőrön át távozó savas, csípős veríték és faggyú miatt.

MIT LEHET MEGTUDNI A SAV-BÁZIS EGYENSÚLYBÓL?

Létezik egy olyan technológia, mellyel egészen pontosan meg lehet határozni a vérből, vizeletből és nyálból a pH-t, a testnedvek elektron- és iontartalmát. A mért adatokból nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy melyik testnedvünkben mennyi sav vagy lúg van, hanem azt is, hogy ennek a hátterében milyen csökkent szervfunkciók állnak, és a jelenlegi állapot milyen betegségekre hajlamosít. Kiderül a szervezet jelenlegi energetikai szintje, és hogy mennyi a rejtett energiatartaléka, milyen a regene-rálódóképessége, illetve sejtszinten hány éves valaki. Ezt hívják a sejt miliő- vagy terrénvizsgálatának (BETA), ami már akkor adhat a megelőzés szempontjából fontos információt, amikor a véreredmények, a röntgen és az EKG még teljesen normálisnak tűnnek! Ha ezek után kapunk életmódtanácsokat, korrektebb eligazításban részesülünk, és többet tehetünk egészségünk érdekében.

dr. Balaicza Erika

MIKOR KÁROS?

Normálértékek: a vér-pH normálisan 7,3-7,45, a nyálé 6,5-6,85, a vizeleté pedig: 5,8-6,8 között mozog.

Acidózisról akkor beszélünk, ha a vér pH-ja 7,3 alatti. Ez csak extrémen súlyos betegségek esetén szokott kialakulni, mivel szervezetünk kiegyensúlyozza: pl. több savat választ ki a vesén át. Rejtett acidózisban nem jön létre pH-csökkenés a vérben, mert testünk kiegyenlíti az elváltozást: pl. több bázikus kalciumot juttat a vérbe - szükség esetén kioldja a csontokból.

Alkalóziskor a vér-pH 7,5 fölé emelkedik. Ez is csak extrém esetben szokott előfordulni: túlzott intenzív és gyors belégzés (hisztériás roham, nagy fájdalom, sokk) esetén, vagy nagy mennyiségű savvesztéskor és lúgos anyag elfogyasztásakor. Normális körülmények között a szervezet a kisebb eltolódásokat itt is képes kompenzálni.

Forrás:

www.gastroyal.hu

2005.08.02