Egészség és táplálkozás

Cikkünkben bemutatjuk az anyagcserére káros szabadgyökök keletkezésének folyamatát, szó lesz róla, hogy a szabadgyökök túlzott felszaporodása milyen betegségeket okozhat, és arra is részletesen kitérünk, hogy táplálkozásunk során miképpen hatástalaníthatjuk a leginkább ezeket a vegyületeket.

A szabadgyökök szervezetünkre gyakorolt hatásai

Táplálkozásunknak - a megfelelő életmóddal és rendszeres testmozgással kiegészítve - kiemelkedő szerepe van az egészség megtartásában és a betegségek megelőzésében. Ez a pozitív hatás a tápanyagok közül részben a természetes élelmiszerekben előforduló vitaminoknak, ásványi anyagoknak, élelmi rostoknak és a növényi élelmiszerekben található hatóanyagoknak, összefoglaló néven fitonutrienseknek köszönhető. A vegyes táplálkozás biztosítja a szervezetben képződő úgynevezett szabadgyökök és a hatástalanításukra alkalmas antioxidánsok közötti egyensúlyt. Az antioxidáns vegyületek a növényi táplálékokban vannak jelen, ezért fontos, hogy mindennapi étrendünk 50-60 dkg zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazzon. A vörösborban és a csokoládéban is megtalálható ez a vegyület, ezért egészséges felnőtteknek ajánlható, hogy jó minőségű vörösborból fogyasszanak naponta nem több mint 1-2 decilitert, csokoládéból pedig hetente 2-3 alkalommal 3 dekagrammnyi mennyiséget. Egyes antioxidáns vitaminok (pl. az A- és az E-vitamin) az állati eredetű élelmiszerekben is megtalálhatók.

Szabadgyökök

Az anyagcsere-folyamatok során úgynevezett szabadgyökök keletkeznek a szervezetünkben, például az immunrendszerünk is létrehoz ilyen vegyületeket. A szabadgyökök páratlan elektront tartalmazó labilis molekulák, amelyek a páros állapot visszaállítására törekszenek. Ezzel a törekvésükkel úgynevezett oxidatív folyamatok sorát indítják el, stabil kémiai vegyületeket támadnak meg. A felszaporodott szabadgyökök az elektronokat a környező szövetek sejtjeiből pótolják, ennek következtében károsodik a sejtek falának felépítése. A sejtfalak alkotórésze részben zsírmolekulákból áll, melyek kémiai szerkezetükből adódóan sérülékenyek és a szabadgyökök elektront pótló törekvéseinek hatására könnyen oxidálódnak.

A természetes élettani folyamatokhoz hozzátartozik a bizonyos mennyiségű szabadgyök keletkezése, ami még nem okoz káros elváltozásokat. A szabadgyökök szerepet játszanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok elleni védelemben. A légzés során keletkezik például az úgynevezett szuperoxidgyök, a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során pedig a hidroxilgyök. Tevékenységüket egy védelmi rendszer kontrollálja: a felesleges szabadgyökök közömbösítésére a glutation nevű anyag termelődik a szövetekben. Ha a kontrolláló rendszer zavart szenved, vagy túl sok szabadgyök keletkezik, akkor a glutation ezt a mennyiséget már nem tudja közömbösíteni, illetve a termelődése nem tud lépést tartani a szabadgyökök mennyiségével. Ebben az esetben a túlságosan elszaporodó és felszabaduló szabadgyökök károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését, így betegségek sora alakulhat ki.

Szabadgyökök az anyagcsere-folyamatokon kívül számos más tényező hatására is képződnek, például az immunrendszerünk legyengülésekor, vagy ha rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztunk alkoholt, illetve ha az ételkészítés során többször használjuk fel ugyanazt az olajat és túlhevítjük. Ugyanez a helyzet, ha dohányzunk, ha gyakran végzünk erősen kimerítő testedzést, ha a szervezetünkben krónikus gyulladásos folyamatok zajlanak, és ha vegyileg szennyezett élelmiszereket vagy erősen klórozott ivóvizet fogyasztunk. Ki vagyunk téve a környezeti ártalmak (légszennyező anyagok, sugárzások, elavult elektromos háztartási gépek használata, TV, számítógép sugárzása) káros hatásainak is. Orvosi kezelések, vizsgálatok és a betegségek gyógyítása során is képződnek szabadgyökök, például altatásos műtétek alatt, sugár- és kemoterápiás kezeléskor, röntgenvizsgálatkor, és egyes gyógyszerek szedésekor. A szabadgyökök túlzott elszaporodása számos betegség és a szervezeten belüli működési rendellenesség kialakulásáért lehet felelős: gyorsítják az öregedés folyamatát, károsítják a DNS-t, a fehérjéket, a szénhidrátokat és a zsírokat. Hatásukra idegrendszeri zavarok, szem-, tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések alakulhatnak ki.

Napjainkban több káros hatás éri szervezetünket, mint pár évtizeddel ezelőtt, ezért fontos megismernünk a szabadgyököket hatástalanítani képes leggyakoribb antioxidánsokat. (folytatás)

Nógrádi Katalin
dietetikus

Forrás:
[origo]
2007. 07. 10.