A rákbetegségek megelõzése és gyógyítása alapvetõen étkezési alapokon nyugszik. Léteznek a világon olyan népességek, amelyek körében – táplálkozásukból eredõen e bántalmak szinte ismeretlenek. Cikkünkben az egészségünk megõrzése érdekében szükséges étrendi változtatásokról lesz szó, s bár tudjuk, hogy a hagyományosan "magyarosnak" tartott táplálkozási szokásoktól ezek még sokszor elég távol állnak, bízunk benne, hogy minél több olvasónk talál javaslataink között saját maga és családja számára is hasznosnak bizonyuló ötleteket.

Olyan népcsoportok körében, amelyeket csak kismértékben érint a rákbetegség kockázata, a táplálék 50-60%át is kiteszik a hüvelyesek, a gabonafélék, a hántolatlan rizs, a gyümölcsök és zöldségek. Csak nagyon ritkán fordul elõ húsfogyasztás, amely ekkor is 90%ban a halféléket jelenti, továbbá osztrigát, csigát, rákot, kagylót. E húsféléket büntetlenül lehet fogyasztani, ami viszont nem vonatkozik az egyéb, állati eredetû fehérjékre.

Óvatosan a hússal!

Megelõzésként és gyógyításként célszerû volna csupán kéthárom havonta egy-két alkalommal fogyasztani olyan húsokat, mint a sertés, marha, borjú, pulykaés csirkehús. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: még ilyenkor is törekedni kell rá, hogy az állatok erõsen mozgatott testrészeit együk (pl. nyak, fartõ és lábszárhús). Ezek izomanyagcserejavító hatása ugyanis a jelentõs kreatintartalom miatt nagyobb, mint az egyéb testtájakról származó húsé.

Az elõbbiek nem vonatkoznak például a vadhúsokra, a kecske, a juhés a lóhúsra, valamint a lóhúskészítményekre, illetve olyan szárnyasok húsára, mint a liba, kacsa, amelyek sok szabad mozgásban élik le életüket.

Halfélék

Különösen elõnyös a rák megelõzésében és gyógyításában a halhúsok fogyasztása. Ízletes, nagyon könnyen elkészíthetõ halfélék például a lazac, a busa, a makréla, a heringfélék, tõkehalfajták, amelyeket szardíniaként is fogyaszthatunk, de ide sorolhatjuk a fogast is. A rákszeleteket tálalhatjuk tartármártással készült hideg salátával, a kagylókonzervet feljavíthatjuk például fokhagymás tartármártással.

Növényi fehérjék

Megelõzésként és gyógyításként is nagyon kedvezõ hatásúak a növényi fehérjék és levesek, amelyek legalább 10%ot tegyenek ki a napi étkezésünkben, és ez utóbbiakat is kevésbé finomított gabonamagvakból készítsük! Sûrûn fogyasszunk fényezetlen, illetve hántolatlan rizst, barnarizst, kukoricadarát, teljes kiõrlésû korpás búzaliszteket, rozslisztet, rozspelyhet, zablisztet, zabpelyhet, hajdinát lisztként vagy rizs helyett, kölest, szóját, idõnként szezámmagos ételeket vagy szezámlisztet. Ajánlatos sûrûn illeszteni az étrendbe babféléket, lencsét, sárgaborsót.A hüvelyesek és gabonafélék fogyasztásában különös jelentõsége van a szójának, kukoricának és a búzacsírának. E növényi fehérjéknek a többihez képest jelentõs a telítetlen zsírsavtartalma.

A telítetlen zsírsavak alapvetõen fontosak a rák megelõzésében és gyógyításában. Olyan élelmiszerekben találjuk meg õket, mint a halfélék, az említett növényi élelmiszerek, a szója, a kukoricacsíra vagy a kukoricából készült olaj, a hidegen sajtolt napraforgóolaj, a tökmag vagy a tökmagolaj, illetve a gyógyszertárakban kapható Peponen tökmagolajkapszula, busaolajkapszula, valamint a szezámmag, olívamogyoróés Ligetszépeolaj.

A telítetlen zsírsavak megelõzik és megakadályozzák a rákos burjánzást. Rendszeres fogyasztásuk alapvetõen segíti szervezetünket abban, hogy megelõzzük vagy javítsuk a rosszindulatú elváltozásokat.

Szénhidrátok, tejtermékek, zöldségfélék

Ügyelnünk kell arra, hogy ne túlfinomított és mesterséges szénhidrátot fogyasszunk (pl. finomított cukrot vagy mesterséges édesítõszert), hanem inkább barnacukrot, mézet, melaszos cukortermékeket, szõlõcukrot vagy juharszirupot.

Elõnyös sok erjesztett tejtermék fogyasztása (joghurt, túró, kefir, tejföl), továbbá a kalciumegyensúly fenntartása sajtfélékbõl.

Az agysejtek regenerálásában nagy fontosságú a lecitin. Ezt kétféle élelmiszerbõl szerezhetjük meg agysejtjeink számára: szójából és a tojásból; ajánlatos mindkettõt sûrûn beiktatni étrendünkbe.

A rákmegelõzõ és gyógyító diétában fontos a következõ zöldségfélék fogyasztása: szõlõ, brokkoli, lila hagyma, fokhagyma, bimbóskel, kelkáposzta, patisszon, friss reteklevél, petrezselyemzöld, zellerzöld, kaporzöld, sárgarépa friss zöldje, cékla (nyersen) kipréselt leve, tengeri alga, piros színanyagot tartalmazó élelmiszerek (például feketeribiszke, áfonya, feketeszeder), piros bogyós gyümölcsök, lila szilva, piros szõlõ, málna, cseresznye, meggy.

A rákos folyamatok elindulását nagymértékben az étrendi hibák idézik elõ, viszont a fentiekben leírt táplálkozás segítségével a hajlam ellenére is eredményesen megelõzhetõk vagy gátolhatók.

Szerző:
Dr. Duschanek Valéria
táplálkozás-biokémikus

Forrás:
www.vital.hu
2006. 09. 06.