A probléma ismerős lehet: látszólag teljesen egészségesen étkezünk, teljes értékű táplálékokat fogyasztunk, megfelelő napszakokban és évszakokban – mégis fáradékonynak, feszültnek, „nem jól” érezzük magunkat, emésztési, esetleg súlyproblémáink vannak. Az ok az élelmiszerek (helytelen) kiválasztásában is kereshető.
Az orvosi kutatásban régóta köztudott, hogy az úgynevezett egészséges élelmiszerek nem mindenki számára egyforma mértékben hasznosak. Mégis csak viszonylag későn, James és fia, Peter D’Adamo fedezte fel hosszas kísérletek után ennek az okát. Felismerték, hogy az egyes emberek vércsoportja döntően befolyásolja, hogy bizonyos élelmiszereket elbírnak-e vagy sem.
A vércsoport szerinti diéta fő tézise abban áll, hogy nem minden élelmiszer alkalmas minden vércsoportú ember számára. Dr. James D’Adamo az ötvenes években felfigyelt arra, hogy egy szanatórium betegei, akik egy egységes, „egészséges” menüt kaptak, teljesen eltérő módon reagáltak. Egy részükre nagyon kedvező hatással volt az étrend, míg másoknak inkább ártott. D’Adamo felvetette, hogy mindennek a vércsoporthoz lehet köze.
Ezért meghatározta a betegek vércsoportját, és elkezdte vizsgálni, hogy az egyes vércsoportúak hogyan reagálnak a különféle ételekre. Az eredmény megdöbbentő volt: közvetlen összefüggés volt kimutatható a vércsoport és a táplálkozás között. D’Adamo fia, Peter később tudományos kísérletekkel ellenőrizte, rendszerezte és kiegészítette apja elméletét.
Az élelmiszerek három csoportja
Peter D’Adamo szerint az élelmiszerek három csoportba oszthatók: olyanokra amelyeket az adott vércsoportúba tartozók nagyon jól bírnak, tehát „ideálisak”; olyanokra, amelyek „károsak”; valamint a „problémamentesekre”, amelyeknek nincs különösebb hatásuk az anyagcserénkre, és ezért étrendünk hasznos kiegészítői lehetnek.
A vércsoport és a táplálék hasznosítása
Az egyes vércsoportú egyének eltérő mértékben képesek az egyes élelmiszereket megemészteni – ennek oka az emberiség fejlődéstörténetében keresendő. Az evolúció során az ember új élettereket hódított meg, és újfajta táplálékforrásokkal találkozott. Ez az emésztőrendszert, az anyagcserét és az immunrendszert új feladatok elé állította. Mutációk során az ősibb 0-s vércsoportból három új vércsoport alakult ki, amelyek jobban alkalmazkodtak az új körülményekhez.
A 0 vércsoport
A nullás vércsoportú emberek 40 ezer évvel ezelőtt Afrikában éltek. Táplálékuk alapját a hús képezte, emésztőrendszerük alakulásában döntő szerepet játszott az állati fehérje nagy aránya. Ennek a csoportnak a mai napig nincs gondja a hús megemésztésével. De mintegy 30 ezer évvel ezelőtt az ember a zsákmányt űzve elhagyta Afrika szavannáit, és olyan élettérbe került, ahol kevés volt a vad, és új táplálékforrás után kellett néznie.
Az A vércsoport
Ez a vércsoport mintegy 25-15 ezer évvel ezelőtt jelent meg Közép-Keleten és Ázsiában. A nomád vadászok letelepedtek, földművelésbe kezdtek, táplálkozásukban jelentős szerephez jutottak a gabonafélék és egyéb növények.
Az új vércsoport gyorsan elterjedt. Génjei eljutottak Európába, ahol ma is igen gyakori.
A B vércsoport
15-10 ezer évvel ezelőtt a Himalája és India között alakult ki. Ebben a régióban a rideg klíma, a rendszertelen és igen egyoldalú táplálkozás a jellemző. A fermentált tejtermékek, mint pl. joghurt, kefir, sajt jelentették a táplálkozás igen fontos alkotóelemeit.
Az évszázadok során a nomádok a völgyekbe vándoroltak: a B vércsoport sokáig Délkelet-Ázsia és a széles európai sztyeppék lakóira volt jellemző.
Az AB vércsoport
Ez a vércsoport csak 1200-1000 évvel ezelőtt jelent meg. Késői kialakulása miatt ma is nagyon ritka. Akkor jelent meg, amikor az új népvándorlások során a kelet- és közép-európaiak A vércsoportja az ázsiai mongolok B vércsoportjával keveredett. Az AB vércsoportú emberek a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozást bírják a legjobban. A gyomor-bél traktus nem elég erőteljes sem az A-ba, sem a B-be tartozók számára tipikus táplálék feldolgozásához. Elvileg tehát nem lehet azt mondani, hogy az AB-sek számára jó lesz az A-soknak vagy B-seknek ideális étrend.
Felhasznált forrás:
Christopher J. Hammond - Vércsoportdiéta testkontrollal
Magyar Könyvklub, 2001.
Utolsó kommentek