Egy most (2007/12) megjelent tanulmány szerint a testsúlyunknál jóval nagyobb szerepet játszik a várható életkor alakulásában az, hogy mennyire vagyunk jó kondícióban. Az eredmények szerint a hatvan év felettieknél az elhízás mértéke nem állt kapcsolatban a halandóság fokozott kockázatával, a rossz fizikai teljesítőképesség azonban igen.
A korábbi tanulmányok alapján már ismert, hogy az elhízás és a mozgásszegény életmód fokozott halandósági kockázatot jelent a középkorú felnőttek körében. A columbiai Dél-Karolina Egyetem munkatársai a Journal of the American Medical Association (JAMA) december ötödikei számában közzétett tanulmányukban arra keresték a választ, hogy ez az összefüggés az idősebb generáció tagjainál is igaznak bizonyulhat-e.
Xuemei Sui és kollégái a szív- és érrendszer, valamint a légzőszervrendszer általános fizikai állapotát, az elhízottság mértékét jellemző különféle értékeket és a vizsgálati alanyok halálozási rátáit vizsgálták egy tizenkét éven át tartó tanulmány keretében. A 2603 résztvevő - 2087 férfi és 516 nő - közül mindenki hatvan év feletti volt, és mindannyian egy 1979-ben megkezdett, az általános egészségi állapotot vizsgáló felmérésben vettek részt. A fizikai teljesítőképességet (fittséget) egy futószalagon végzett feladatsor segítségével határozták meg, az elhízottság mértékét pedig a testtömegindex (BMI), illetve a derék-körfogat és a test zsírszöveteinek százalékban kifejezett értékével jellemezték. A résztvevők közül azokat sorolták az alacsony fittségű csoportba, akik a futószalagon végzett teszt eredményeinek kiértékelésekor a legalsó ötödben szerepeltek.
A vizsgálat tizenkét éves időtartama alatt összesen 450 haláleset történt; a kutatók azt találták, hogy akik az adott időszakban elhaláloztak, alacsonyabb fitnessz-értékekkel rendelkeztek, emellett több szív- és érrendszeri betegség rizikófaktora volt náluk jelen, mint azoknál, akik tovább éltek. Meglepő módon azonban az elhízottságban nem mutatkozott jelentős különbség az elhunytak és az élők között: a jó fizikai állapotban lévő résztvevőknél összességében alacsonyabb halálozási rátát lehetett megállapítani, mint a legkevésbé fitt csoportban, ami egyaránt igaz volt az összes súlycsoportra, két, már jelentős mértékben elhízott csoport kivételével - olvasható az egyetem által kiadott sajtóközleményben.
"A halálozási ráták a legtöbb esetben fele akkorák voltak a magasabb fitnesszel jellemezhető csoportban, mint azoknál, akik a legkevésbé voltak jó fizikai állapotban. A jó kondícióban lévő, de elhízott - 30 és 34,9 közötti BMI-vel jellemezhető - egyéneknél pedig kisebb volt a mortalitási ráta, mint a legkevésbé fitt, de normál súlyú vagy vékony személyeknél" - ismertette az eredményeket Sui. Az adatokból ez alapján azt a következtetést vonták le, hogy a fittség szintje idősebb emberek esetében egyértelmű befolyással van arra, hogy milyen mértékben hozható összefüggésbe az elhízottság mértéke a halálozási valószínűségekkel.
"Lehetséges, hogy egyszerre legyünk kövérek, de egyben fittek is, és ha így van, a korábbi halálozás esélye jelentősen, csaknem a felére csökken" - vonta le a végső következtetést Sui. Fontos tehát, hogy ha már elhíztunk, ne elsősorban a testsúlyunk miatt aggódjunk, hanem próbáljunk meg minél rendszeresebben mozogni - a szakemberek korábbi ajánlásai szerint már napi harminc perc, mérsékelt intenzitású testmozgás (például séta) is elég lehet ahhoz, hogy jó formában tartsuk magunkat.
Forrás:
[origo]
Utolsó kommentek