Egészség és táplálkozás

Piacon, bevásárlóközpontból származó zöldségekben, gyümölcsökben kerestek növényvédőszer-maradványokat a Sanoma újságírói. Ravaszabbak voltak, mint a hivatal, és az eredmény: tizenegy tételből kettőben, köztük egy magyar termékben találtak egészségre káros anyagot.

A Kismama és a Wellness magazin újságírói tizenegyféle különböző helyekről származó zöldséget és gyümölcsöt – almát, körtét, krumplit, banánt, répát, brokkolit, cukkinit, sütőtököt, póréhagymát, paradicsomot, paprikát - vizsgáltattak meg a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal laboratóriumában. Külön ügyeltek a próbavásárlás életszerűségére. A hatósági mintavétel ugyanis előre bejelentett időben, közjegyző jelenlétében zajlik, és a terményeket kivétel nélkül mindig abban az állapotban vizsgálják, ahogy árusították. Azaz mosás, hámozás nélkül, mert többek közt az a cél, hogy kiszűrhessék a szabálytalan növényvédőszer-használatot.

Meglepő eredmények

A két magazin munkatársai viszont inkognitóban vásároltak, pontosan úgy, mint bármelyik piaci vagy hétvégi családi beszerzőkörúton. Arra voltak kíváncsiak, mennyi szermaradványt fogyasztunk el akkor, ha pontosan úgy kezeljük a gyümölcsöket, zöldségeket, ahogy a szokásos konyhai feldolgozás során szoktuk. Vagyis mindent alaposan megmosva, amit kell, meghámozva. Senkinek sem jutna ugyanis eszébe a banánt vagy a krumplit héjastul és mosatlanul elfogyasztani, márpedig a hatósági vizsgálatok során nem is ritkán mért ijesztően magas értékek így keletkeznek.

Az eredmények az utóbbi időben gyakran hallott hírekhez képest igen meglepőek voltak: egyetlen, a Wellness és a Kismama munkatársai által leadott gyümölcs vagy zöldség sem tartalmazott határérték feletti szermaradványt, és nehézfémet még a határértéket megközelítő mennyiségben sem lehetett kimutatni bennük. Sőt, kilenc terményben egyetlen szermaradványt sem jeleztek az analitikai vizsgálatok. Az olasz származású körtében, és a magyar paprikában azonban olyan „szisztematikus” mérgeket találtak, amelyek mosással, hámozással sem távolíthatók el.

A vizsgálat tanulsága szerint garantáltan szermentes zöldséget és gyümölcsöt csak a bioboltokban kínálnak. Piacon, bevásárlóközpontokban nagy eséllyel találkozunk gombaölő, rovarölő vagy gyomirtó vegyszerekkel szennyezett termékekkel. Ezek közül a kontakt hatású szerek csak ott hatnak, ahova permetezik őket, és lemoshatóak. A mély hatású szerek a növény bőrszövete alá kerülnek, de hámozással jelentős részük eltávolítható. Egészségünkre a legkárosabbak a szisztematikus hatású szerek. Ezek a növény egészére hatnak, mosással, hámozással nem távolíthatók el. Az Európai Unióban ezeket fokozatosan kivonják a forgalomból, de a magazinok által vásárolt körte például három ilyen szert is tartalmazott.

Biztonságosabb a hazai

A hatósági élelmiszerbiztonsági vizsgálatok során egyébként a hazai áruk 1,5-2 százalékában mutatnak ki határérték feletti szermaradványt. A leggyakrabban alma, körte, paprika, fejes saláta, paradicsom akad fenn a rostán. Az importból származó termékek átlag 4,6 százalékban mutatták ki vegyszerek határérték feletti jelenlétét, mérhető mennyiségben pedig 67,7 százalékuk tartalmazott szermaradványt. A legtöbb esetben import csemegeszőlőben, citromban, grépfrútban és körtében találtak vegyszereket.

A cikk teljes terjedelmében - a növényvédőszerek formájában ránk leselkedő veszélyekről, a vizsgálat pontos eredményeiről, a mérgek fajtáiról - a Kismama és Wellness magazin februári számában olvasható.

Forrás:
www.fn.hu
2008. január 31.