A csokoládé a legkedveltebb édesipari termékek közé tartozik. Nagyon sokféle ízben, formában megvásárolható. A cukorbetegek részére diabetikus, mesterséges édesítővel készült csokoládéféléket is gyártanak. Megkülönböztethetünk táblás, üreges, ét- és tejcsokoládét. Az étcsokoládé és a tejcsokoládé is lehet ízesített és dúsított is. Dúsításra általában gyümölcsöt, aszalt gyümölcsöt, mogyorót, mandulát, stb. használnak. Ízesíthetik pl. kávéőrleménnyel, töltelékként alkalmazhatnak fondantot, nugátot. A csokoládé mintegy 400 aromaanyagot tartalmaz, ennek köszönhető kellemes íze és zamata.
A magyarországi egy főre jutó csokoládéfogyasztás (3,95 kg/fő/év) elmarad a többi európai ország egy főre eső fogyasztásától. A legtöbbet a norvégek, a dánok, a németek és az angolok eszik. Az európai átlag 6,54 kg/fő/év.
A csokoládé energiatartalma fajtától függően 580-620 kcal/100 g között van, ennek 54 százaléka zsírból, 38 százaléka pedig szénhidrátból származik. A csokoládéfogyasztás nem lehet oki tényezője az elhízásnak, ha kiegyensúlyozott táplálkozás esetén egy-egy szeletet, pár kockát (2-3 dkg) eszünk meg belőle kizárólag desszertként, főétkezések után.
A zsírsavak közül jellemzően olajsavat (35%), sztearinsavat (34%) és palmitinsavat (26%) tartalmaz. A34%-os sztearinsav-tartalom előnyös, mert ez a telített zsírsav nem emeli a vérszérum koleszterinszintjét, mérsékli a vérlemezkék összecsapódását, így csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. A szervezetben 14%-ban telítetlen olajsavvá alakul, és gyengíti a telített palmitinsav kedvezőtlen hatását is. A palmitinsav normál koleszterinszintű embereknél nem okoz emelkedést, csak az egyébként is magas koleszterinszintű emberek esetében növeli az értéket.
A tejet nem tartalmazó csokoládékban nincs koleszterin. A tejcsokoládéban 30 mg/100 g van, ami észszerű fogyasztás esetén nem nevezhető soknak. A javasolt napi 300 mg-nál nem több koleszterinfelvételbe - összehasonlítva más élelmiszerek koleszterintartalmával - beilleszthető ez a mennyiség. A csokoládéban lévő antioxidáns vegyületek (polifenolok) csökkenthetik az LDL-(rossz) koleszterin oxidációját. Az LDL koleszterin oxidatív károsodása szerepet játszik az artériák érfalának károsodásában.
A csokoládé szénhidráttartalma nagy, ami a hozzáadott egyszerű cukornak köszönhető. Ez könnyen és gyorsan felszívódó energiát ad a szervezetnek. Nagy mennyiségű fogyasztás esetén elhízást okozhat, viszont bizonyos esetekben, pl. fizikai terhelés, sportolás után pár kockával pótolható az elvesztett energia és segíti a szervezet tartalék energiaraktárainak (glikogénraktárak) feltöltését is.
Olajos magvakkal történő dúsításkor megnövekszik a termékek vitamin (B1-, B2-, B6- és E-vitamin), ásványi anyag (magnézium, kálium, kalcium, réz), telítetlen zsírsav- és rosttartalma.
halászoknál), jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg. Ha azonban visszanyúlunk táplálkozásunk gyökereihez, láthatjuk, hogy ez nem mindig volt így.
Polifenolok a csokoládéban
A kakaó, így a csokoládé is gazdag polifenolforrás. A polifenolok antioxidáns hatású vegyületek. Szerepet játszanak az érfalak épségének megtartásában, hozzájárulnak a trombózis, az érelmeszesedés kockázatának csökkentésében. A polifenolok közül a csokoládéban többféle is található, a legtöbb mennyiségben az úgynevezett procianidinok vannak jelen. Ebbe a csoportba tartozik a bonyolult szerkezetű katechin és az epikatechin flavonoid (flavan-3-ol vegyületek). Kutatások adatai szerint a tejcsokoládé polifenoljai kevésbé hasznosulnak, ezért a kedvező hatás elérése érdekében az étcsokoládé, dúsított étcsokoládé fogyasztását érdemes előtérbe helyezni. A polifenolok gátolják a káros szabadgyökök képződését is, ezért valószínűsíthető, hogy a kakaó polifenoljainak immunszabályozó hatásuk is van.
A jó minőségű csokoládé kedvezően befolyásolja a szerotoninszintet ("boldogsághormon"). Depresszióban kis mennyiségű fogyasztása jó hatást gyakorol a hangulat javítására. A túlzásba vitt édességfogyasztás - amire a depressziós betegek hajlamosak - azonban komoly súlygyarapodást idézhet elő, és ebben az esetben a depressziós állapot is súlyosbodhat. A szerotonin megtalálható még a banánban, paradicsomban, szilvában, avokádóban, ananászban, padlizsánban és a dióban is. A csokoládé frissítő hatása theobromin (a koffein frissítő és hangulatjavító hatású rokona) tartalmának köszönhető.
Csokoládéfogyasztás
Jobb minőségű a magasabb kakaótartalmú csokoládé, amelyekben a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó polifenoltartalom (antioxidánsok egy csoportja) is magasabb. Lehetőség szerint érdemesebb ezt megvásárolni és hetente két-három alkalommal kisebb mennyiségben fogyasztani. Ebben az esetben nem okoz testsúlynövekedést. Ne főétkezések, gyümölcs- és zöldségfogyasztás helyett, hanem étkezések után záró fogásként együnk belőle pár kockát. Soha ne együnk meg egyszerre egy egész tábla csokit (10-15 dkg). Legjobb, ha lassan esszük, így élvezhetjük legjobban ízét, aromáját.
Nem kell tehát kihagyni étrendünkből a magas élvezeti értékkel rendelkező, értékes tápanyagokat és egészségmegőrző vegyületeket tartalmazó finom élelmiszert, a csokoládét és a kakaóporból készült italokat, ha mértéket tudunk tartani.
Nógrádi Katalin
dietetikus
Forrás:
[origo]
2007.11.24.
Utolsó kommentek