Egészség és táplálkozás

A kajszibarack Közép-Ázsiából származik. Honfoglaló őseink is ismerték a gyümölcs apró termésű vad ősét, amit egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag bizonyít. A mostani fajtákat a török hódoltság idején kezdték el termeszteni. A sárgabaracknak többféle elnevezése használatos: kajszi, kajszibarack vagy rózsabarack; a legismertebb és leggyakoribb fajták a korai piros, a ceglédi óriás, a szegedi mammut, a magyar kajszi, a mandulakajszi és a rózsakajszi. A sárgabarack különböző fajtái július elejétől a hónap végéig teremnek. Az érési időszak után a friss gyümölcs helyes tárolással egy-két hétig még eltartható.

A sárgabarack fogyasztásának előnyös hatásai

A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban - melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban - az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat.

A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok (például a prosztatarák) kialakulásának megelőzésében.

Fogyasztása, felhasználása

Elsősorban nyersen fogyasztjuk, így a legjobb és a legegészségesebb, de felhasználhatjuk gyümölcstortákba, készíthetünk belőle levest, rostos gyümölcslevet. Eltehetjük télre lekvárként, dzsemként, aszalt gyümölcsként és lefagyaszthatjuk nyers állapotban natúr, vagy cukrozott formában. Az üzletekben készen is megvásárolhatóak ezek a termékek. A szeszipar pálinkát állít elő belőle, mandulához hasonló ízű magját pedig az édesipar használja fel.

Rövid érési idejében minden nap együnk sárgabarackot, óvodáskorú gyermekeknek azonban ne adjuk naponta, csak alkalmanként; egyszeri adagja 5-6 dkg tisztított gyümölcs. Nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, de különböző formában tartósítva egész évben hozzájuthatunk. A C-vitamin és a vízben oldódó vitaminok koncentrációja csökken a tartósítás során, de a megmaradó és a többi értékes tápanyagokra egész évben szüksége van szervezetünknek.

Feltört magjának hártyás héját távolítsuk el, és csak pár szemet együnk belőle (a mag amigdalint* - egy ciánvegyületet - tartalmaz, amelynek az alternatív gyógyászat rákellenes és gyógyító hatást tulajdonít, ezt azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá).

Az aszalt sárgabarack egész évben fogyasztható. Rostanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, viszont nagy az energia- és a szénhidrát- (gyümölcscukor) tartalma. Az aszalt barack gyorsan képes energiát biztosítani szervezetünknek: édesebb, mint a friss barack, ezért sütéshez és desszert készítéséhez használjuk, de csak időnként együnk belőle édesség helyett. Felhasználhatjuk gyümölcskenyér sütéséhez is, müzlik alkotórészeként, stb. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a friss barackban 48 kcal/100 g energia van, az aszalt sárgabarackban viszont 307 kcal/100 g. Szénhidráttartalma: 70 g/100 g. Cukorbetegeknek nem ajánlott a fogyasztása.

Nógrádi Katalin
dietetikus

Forrás:

[origo]

2007. augusztus 3.